Visnyeszéplak – Korpics József kertje

Öko-táborok Visnyeszéplakon – családoknak, gyerekeknek, felnőtteknek, és mindenkinek

Csikó szelídítés, és a lovak élete
Gyapjúművesség, fonás, és nemezelés
Öko-építészet, és minden ami agyagból van
Kenyérsütés, kályha, és kemenceépítés
Faművesség, és fafaragás
Állattartás, és sajtkészítés
Gyümölcsészet, és aszalás
Biokertészet, erdő, mező ételei
Népzene, és néptánc
Önfenntartó életmód
Népi gyógymódok

Részletek: http://oko-falu.hu/2016-taborok/

Mesejatek    Csikószelidites    Festonoveny gyujtes

 

Gyümölcsös Visnyeszéplakon

Sások, akácok – egy kert előélete

A gyümölcsös bemutatókert Visnyeszéplakon egy közel három és fél hektáros terület, amely 2002-ben került mostani tulajdonosai birtokába. Akkor még sásos terület volt az elhagyott szőlők és felhagyott szántók helyén.  Ezen kívül voltak még az erdősülés kezdeti szakaszában lévő területek, illetve akácosok. Költözéskor a család a dombtetőn található közel két hektáros terület északi szélében egy hét méter széles erdősávot telepített csemeték ültetésével és magvetéssel. Ezzel egyidejűleg málnacsemeték is kerültek a földbe: amíg nem nőttek meg a fák, addig a málna biztosított haszonvételt erről a részről. Ebben a sávban, ami északról védi a területet, több mint húszféle fafaj és több mint tízféle cserje található. A déli oldalán nőtt magonc őszibarackok már több éve látják el a családot gyümölccsel. Nem csak enni, hanem lekvárt főzni is tudnak belőle. Található még itt egy-két gyümölcsfa – alma, körte, szeder –, de benn a sávban van dió, birs, mirabolán, vadcseresznye és meggy is.


A kezdeti időszakban szinte alig volt olyan terület, amit hasznosítani lehetett, mert a sás nem engedte a kaszálónak való egy-, és kétnyáriak betelepülését.  Aztán a kaszálásnak köszönhetően kezdett szépen egyre inkább normális legelővé, kaszálóvá válni. Eleinte az erdőben és a bozótosban főleg tűzifát, vagy rőzsét lehetett szedni. Mindössze 5-6 nagyon öreg termő fa volt, bozóttal benőve. Az első időszakban ezek ki lettek tisztítva, melynek eredményeképp most már nem csak csipkebogyót, kökényt és az öreg fák termését lehet betakarítani.  Néhány évig több család termesztett közösen búzát a kitisztított területen, jelenleg pedig szép kaszálók és lucernások adnak jó minőségű szénát.

…. és a gyümölcsfák termőre fordulnak

A kaszálók szélén már kezdenek termőre fordulni a gyümölcsfák, melyek vadkártól történő védelme komoly problémát jelent. A vadak távoltartására élő sövénnyel zajlik kísérlet, amiből eddig száz méteres szakaszt telepítettek a gazdák. Öt-hat évre van szükség ahhoz, hogy felnőjön és  láthatóvá váljon az eredmény, persze a sűrűsödés miatt folyamatosan nyírni kell.
A termő fák mögött ugyanezen a területen van egy rész, ahol a szeder folyamatos visszaszorítása zajlik. A szeder helyén 50 méter hosszan kosárkötésre alkalmas füzek oltványai vannak.
A nyugati lejtőn folyamatosan telepítettek gyümölcsfákat az elmúlt 12 esztendőben.  Ennek az alsó és a felső része bozótos volt.  Itt már 50 gyümölcsfa van, ezek egy része ültetett, másik részét pedig helyben felnövő vadkörte, vadalma és galagonya magoncokra oltották.  A fölső rész kezd szép lassan kaszálóvá, illetve legelővé alakulni, a lenti bozótban pedig csak a gyümölcsfákat tisztították körbe, hogy fényt kapjanak.
Három olyan terület van, ahol valamikor ház állt. Ezeket onnan lehet megismerni, hogy szilva, vagy meggy bozótosok vannak a házak helyén. A meggy kezd összeomlani, a szilva még tartja magát, de ezek inkább már csak tűzifát adnak. A sarjtelepek szélein a bozót visszaszorításával, és egy-két sarj meghagyásával jutottak termő gyümölcsfákhoz.

A kert javaiból élni…

Az egész területen folyamatos átalakulás, változás zajlik, és ennek megfelelően változik a haszonvételek lehetősége. Például a bozót visszaszorításával a kecskék lombtakarmányát sikerült biztosítani, ahol pedig már visszaszorult, ott a kaszálók biztosítják a takarmányukat.
A pusztuló szőlők helyett közel 70 tő szőlőt ültettek, és eljött az az idő, hogy a fák félárnyékába bogyósokat – fekete ribizlit, jostát, egrest – lehetett telepíteni.
Vannak olyan bozótos foltok, amelyek megmaradtak. Ezek összeomló állományában tölgyek, juharok nőnek fel. Ez a spontán alakuló állomány is segíti azt a törekvést, hogy egyre több és egyre többféle haszonvétel legyen a területen, melyhez hozzátartoznak azok a meghagyott, vadon növő növények, melyeknek termését csak le kell szedni, mint például a kökény, a csipkebogyó, vagy a galagonya. De ide sorolható a maguktól felnövő fiatal diófák termése és a mogyoró is, melyből a tisztítás során szép számmal hagytak meg bokrokat.
Jelenleg nincs gabonatermelés, de van egy olyan 4000 m2-es terület, amelyet bármikor vissza lehet állítani szántónak. Az egyre növekvő vadveszély miatt egy ilyen lépés mindig nagy körültekintést kíván.

A munka beérett gyümölcse

A gyümölcsös egy nyolcfős család növekvő mértékű önellátását biztosítja. Egyre több gyümölcsfa fordul termőre, de a téli tárolható fajtákból még nem terem annyi, ami teljesen ellátná a családot, viszont a nyári és őszi fajtákból a friss fogyasztás mellett már bőven jut lekvárnak és pálinkának is. A baromfiállományt és a négy fejős kecskét bőven ellátja a terület a szaporulatukkal együtt. A kert tulajdonosa úgy látja: a sok munkát és figyelmes gondoskodást meghálálja a természet, és másfél évtized elteltével a bőség időszaka következik; 4-5 év múlva már akár feleslegekre is lehet számítani.

Korpics József

Visnyeszéplak

06 30-628-2924