Jó tanácsok odútelepítőknek

Az odúk mindig száraz anyagból készüljenek, legjobb a fenyődeszka. Ha felületüket kívül lekezeljük (környezetbarát módon például lenolaj kencével vagy használt étolajjal), megnövelhetjük élettartamukat. 2-3 évente ismételjük meg a kezelést. Ezzel együtt is fontos az odúk karbantartása. A sérült odút minél előbb, de lehetőleg a költés befejezését megvárva, ki kell javítani. Az esetlegesen bekerülő nedvesség miatt célszerű az aljára egy 4-5 mm-es lyukat fúrni.

Fontos, hogy az odú tetejét le lehessen emelni, vagy zsanérral és biztonsági kapoccsal ellátni, mert így az elhasznált fészek eltávolítható. Az énekesmadarak egy fészket csak egyszer használnak, viszont általában évente többször is költenek. Az odúlakók néha az előző fészek fölé építik a másodikat, esetleg továbbiakat, de egy idő után az odú „betelik” és a fiókák részére veszélyessé válik. Az ilyen fészekben elszaporodnak a paraziták, amelyek a fiókák pusztulását okozhatják, ezért az elhasznált fészekanyagot érdemes megsemmisíteni. Az odúellenőrzésre az ősz a legalkalmasabb. Ilyenkor már nem költenek a madarak és a gyümölcsészetben is jórészt ekkor zajlanak a munkák.  A kitakarított odúk a téli időszakban megfelelő éjszakázó helyet biztosítanak a kisebb csapatokban összebújó madaraknak.

A tető leemelhetősége mellett annak stabil rögzíthetősége is fontos, így sem ragadozó, sem időjárás nem tesz kárt a kotló madárban, ill. a fejlődő fiókákban (zsanér, biztosító kapocs).

Az odú kihelyezésekor érdemes a függesztést választani (kivéve a „D” típusút, vagy annál nagyobb méretűeket). Így gyorsabban lehet ellenőrizni, javítani és a fában sem tesz kárt, hiszen nincs szögelés vagy ottfelejtett drót.

A szélben mozgó odú, ha nem ütődik ágakhoz vagy a fatörzshöz, nem zavarja a fészkelő, etető szülőket vagy a fiókákat.

A kihelyezett odú lehetőleg árnyékban legyen, repülőnyílása ne északra nézzen és ne lógjanak elé ágak. A berepülő nyílás alá nem kell pálcát rögzíteni, a természetben sincs meg, a madarak könnyen járnak ki és be.

Az énekesmadarak többsége költési időszakban revírt tart (saját területet birtokol), így az odúkat célszerű a területen többé-kevésbé egyenletesen elosztva kitenni.

A különböző típusokat keverten helyezzük ki. A kihelyezési magasságot gyakran a fák fejlettsége adja meg, de érdemes tudni, hogy míg a leggyakoribb költőfajnak számító széncinege akár másfél méteres magasságban is költ, a többi faj szívesebben rak fészket magasabban lévő odúkban.  A magasságot minden esetben úgy kell meghatározni, hogy ragadozó állat ne férjen hozzá az odúhoz.

A kihelyezésre az ősz a legjobb időszak, mert így megszokják az odút a madarak és téli éjszakázásra is tudják már használni. Legkésőbb március elejére azonban mindenképpen végezzünk az odútelepítéssel.

A fészeképítés nehéz munkáját megkönnyíthetjük a cinegék számára, ha fészekanyagnak való mohát, gyapjút, szőrt kötözünk a fák ágaira. A kotlás és fiókanevelés ideje alatt ne háborgassuk a madarakat. A kertben sétálgató, dolgozó embert megszokják, nem zavarja őket, de azért tartsuk be a három lépés távolságot a fészektől.