Gombosszeg

Beszámoló 2017
Érdekességek a gombosszegi kertből természetvédelmi szempontból

2017-ben a kihelyezett odúink többségében mezei veréb fészkelt, de kék és széncinegék mellett egy nagyméretű B típusú odúban ezúttal egy seregélypár is fiókákat nevelt. A kihelyezett gyöngybagoly költőládát és a C típusú odúkat idén se választották a madarak, de egy házi rozsdafarkú pár – új fészkelő fajként – a pajtában lelt otthonra. Szintén új fészkelő faj volt a nagy fakopáncs.
Tavasszal ismét felbukkant egy hím kerti rozsdafarkú a kertben, de sajnos tovább is állt.

Botanikai szempontból újdonság volt, hogy a három meglévő orchidea fajunk mellé felsorakozott egy negyedik is: az árokpartunkon a kardos madársisak vajszínű változatának néhány példánya díszlett. Sikeres volt szártalan kankalin telepítésünk is, egy feltöltött partoldalból menekítettünk tavalyelőtt néhány tövet, 2017-ben már virágzottak is.

2014 óta zajlik egy érdekes kísérlet a kert alsó kb 2000 m2-es részén. Ez a terület szántóföldként került a birtokunkba, utoljára repce lett bele elvetve, ennek lekerülte után a talaj már nem lett ősszel felszántva, többet bolygatva. Folyamatosan telepítünk bele gyümölcsfákat – hagyományos, nagy ültetési távolságra – és kaszáló gyümölcsöst szeretnénk rajta kialakítani. A területet nem füvesítettük, nem vetettük be semmivel, mert a spontán begyepesedés mellett döntöttünk. Erre első évben a terület egy részén szénaterítéssel rásegítettünk. Mivel ezt a területet két oldalról is nagy természetességű gyep veszi körül (a másik két oldalán szántó van), szerencsére van mód arra, hogy ezek a területek magbanként funkcionálva segítsék egy természetközeli növénytakaró kialakítását. Így már az első évben több, mint ötféle fűfaj jelent meg a területen és pionírként olyan mutatós kétszikűek, mint a terebélyes harangvirág, a margitvirág vagy a szegfűk. Természeten meg kell küzdeni a gyomokkal is. Mivel nem volt szántás többet a területen, így például a parlagfű nem jelentett különösebb gondot már az első évben sem. Annál inkább az elhanyagolt közeli területekről származó özönnövény, az aranyvessző és a siska nádtippan, amely különösen a hosszabb ideig csupaszon maradt területeket (a szántóföldekkel határos részeken) foglalta el és vált ott szinte egyeduralkodóvá. Szerencsére a rendszeres kaszálásnak köszönhetően(évi 1-2 alkalom) már javult a helyzet, ezeken a területek is megjelentek egyéb fűfélék is. Jelenleg a terület igen nagy változatosságot mutat, legalább 10 fűfajjal és számos kétszikűvel tavasszal igen szép virágzó rét képét mutatja.

 

Gombosszegi mintakert

Hol?

A gombosszegi mintakert egy kis (alig 40 fős) zalai faluban található. Gombosszeg tipikus göcseji falu, dombháton elhelyezkedő házai mögött a völgy felé hosszan elnyúló telkekkel. A nehéz, agyagos, inkább savanyú talaján nem könnyű a gazdálkodás. A helyi adottságok a kaszálógyümölcsösök kialakulásának kedveztek, ahol a jószágnak termeltek takarmányt és a gyümölcsöket is hasznosították. Főleg alma, körte és szilvafákat ültettek. Minden portán megtalálható volt a fatüzelésű aszaló, és messze földön híres volt a göcseji pálinka.

 

Hogyan?

A fiatal pár kertjében az öreg kaszálógyümölcsös foglalja el a legnagyobb területet, de kialakítottak egy veteményest is, amelyben vegyes növénykultúrás termesztést folytatnak. A veteményesben családi fogyasztásra termesztenek zöldségeket, gyümölcsöket. A kémiai növényvédelem helyett a természetes, szelíd növényvédelmi módszereket részesítik előnyben. A veteményes talajának javítására különösen nagy gondot fordítanak: a hagyományos ásós talajforgatás helyett ásóvillával lazítják a talaj felső részét, érett istállótrágyával és komposzttal javítanak a szerkezetén és folyamatos takarást igyekeznek biztosítani szalmával, friss csalánnal vagy egyéb mulccsal.

A kaszálógyümölcsösben hagyományos tájfajta gyümölcsöket találunk. Sok a szilvafa, ezek többsége Besztercei – vagy más néven Hosszúszilva -, körtéből Tüskéskörte, Vérkörte, almából többek között Édesalma, Pirosló bőralma és Húsvéti rozmaring terem. A gyümölcsösben az elpusztult fák pótlása szintén tájfajtákkal történik. A kerthez tartozik egy sokáig intenzív szántóként művelt területrész is, amelyen a kaszálógyümölcsös folytatását kezdték el friss telepítésekkel. A gyümölcsfacsemetéket tág térállással, az öreg gyümölcsöshöz illeszkedve ültetik el, köztük azokat a csemetéket is, amelyeket a kert öreg gyümölcsfáiról szedett oltóvesszővel oltottak át.

Miért?

A kert tulajdonosai természetvédelmi szakemberek, akik fontosnak tartják, hogy a táji adottságoknak megfelelő, természetközeli gazdálkodást folytassanak és a meglévő természeti értékeket megőrizzék. Szerencsésnek tartják magukat, amiért kertjük bővelkedik idős fákban, őshonos cserjékben és gyepekben; ami megfelelő, mozaikos élőhelyet biztosít számos növény- és állatfaj számára. Kiemelkedő botanikai érték a kaszálógyümölcsösben található három védett orchideafaj: agár sisakoskosbor, tojásdad békakonty, sömörös pettyeskosbor. Egyedeik fennmaradása a kaszálás idejének megfelelő megválasztásával biztosítható.

A virágos növények sokasága vonzza a nappali lepkéket, gyakori a sakktáblalepke, a nappali pávaszem, atalanta lepke, de előfordult már c-betűs lepke, valamint bogáncslepke is. Európa legnagyobb lepkéje, az éjjel repülő nagy pávaszem is megtalálja élőhelyét az öreg gyümölcsösben a nagy szarvasbogárral együtt. A nyíltabb gyepekben imádkozó sáska és darázspók vadászik. Gyakori a lábatlan gyík: a meztelencsigák pusztítása miatt szívesen látott vendég a veteményesben. Az erdei béka az öreg fák árnyékot adó, hűvös aljnövényzetéből szokott szem elé kerülni. A kert legkedvesebb állatcsoportját természetesen a madarak adják. Eddig 10 faj költését sikerült megfigyelni, az öreg, odvas fáknak köszönhetően költ a zöld küllő és a seregély, a sűrű bokrokban tövisszúró gébics és fekete rigó fészkel. A kihelyezett mesterséges odúkat kék-, és széncinegék, valamint mezei verebek foglalták el. A változatos élőhelyek megfelelő táplálkozóterületet biztosítanak számos más madárfajnak is. Rendszeres vendég a rovarokra vadászó füsti fecske, az öreg fák kérgét átvizsgáló csuszka, közép és nagy fakopáncs, az örökzöldeken bujkáló búbos cinege és a kert csúcsragadozója, a karvaly is. A költési időszakot követően az odúkat nagy pelék foglalják el, a madarak számára kihelyezett itatókra gyakran jár szomjat oltani a mókus, az éjszaka repülő rovarokból pedig a denevérek lakmároznak.

A tulajdonosoknak bemutatókertként az a célja, hogy megmutassák: az ember is lehet része a tájnak úgy, hogy együtt élve vele csak annyira formálja át azt, amennyire feltétlenül szükséges számára, teret hagyva a természet egyéb élőlényeinek is.

Kertész Krisztina, Oszkocsil Zoltán

8984 Gombosszeg, Petőfi u. 1.

oszkocsil@gmail.com

0630-923-5041